Itthon vagyok

Nincs barát, nincs család,
nem hallom kedvesem szavát,
nem létezett se ma, se soha,
nem vígasztal aranyos mosolya.

Csak egy érzés maradt nekem,
s ágyamat csendesen megvetem,
a hatalmas semmi közepén,
egyedül egy napnak éjjelén.

Egy-egy apró, élő mozzanat,
tökéletes minden pillanat,
a szikla múló szilárdsága,
a bagoly messzi huhogása.

Távolban egy tücsök zenél,
szívemben egy gyermek él,
fényben ragyog reggel, este,
szívemből van apró teste.

Rád gondolok mindig Világ,
összes ismeretlen jóbarát,
szívem szomorú, s vidám,
szeretet szövi örök-imám.

Szeretlek nagyon Benneteket,
ez teszi boldoggá életemet,
nedves, könnyes most is szemem,
Istenem köszönöm, hogy szerethetek...

Mind-Egy